Vége

Nekem fáj a legjobban, de ez van... Egyébként nincs is teljesen vége, csak Blikkeset játszok és szenzációhajhász címet akartam adni. Viszont Hollandiából nem hiszem, hogy lesz több post. Óriási a különbség Malajziához képest, és nem tudok annyira izgalmasat írni, ami felvehetné a versenyt a régi történetekkel. Nem akarom, hogy elfakuljon a blogom színvonala és majd egyszercsak azon kapjam magam, hogy már csak anyum olvas, de ő is csak azért, mert *ide most valami rém tréfásat akartam írni, de 15 perc gondolkozás után sem jutott semmi mulatságos az eszembe, így maradjunk annyiban, hogy anyum is csak duzzogva olvas*.
Egyszerűen bajba sem keveredek (leszámítva, hogy majdnem volt egy fegyelmi tárgyalásom még novemberben). De tényleg, minden annyira egyszerűen megy, minden annyira normális, hogy nem tudnék egy egészséges anyázós postot összehozni. Tehát Hollandiáról ennyit. Esetleg majd lesz ilyen képekkel való mesélés egyszer, csak mondjuk ahhoz meg képeket kéne csinálnom...

Nah, csak gondoltam szólok. Akkor majd pár év múlva.

Csoki